Az RC távirányító rövidítés annyit tesz radio control, azaz rádiós távirányítás. Ezek olyan rádióhullámokkal kommunikálnak, amelyeket a rádión is befogunk, csak eltérő a hullámhosszuk. Elsőként úgynevezett AM távirányítókat használtak, azonban ezeknek a jelét könnyen megzavarta bármely más elektronikus berendezés. A 80-as években jelentek meg az FM távirányítók a modellezés világában. Ezek keskeny sávú jelmoduláció néven futnak (narrow band modulation method). Rövidítésük a frekvencia modulált átvitel kifejezésből jön. FM esetében az információ egy adott frekvencián kerül leadásra – épp úgy, mint a rádiók esetében. Nem a jel amplitúdóját, hanem az ismétlés gyakoriságát változtatták (a frekvenciát), ez érzéketlen az amplitúdó változásra, és így az elektromos terek által gerjesztett zavaró hatásra is. A technológiai váltások egyik fő célja az volt, hogy kiküszöbölje a zavarokat és az interferenciát (amikor két hullám kioltja egymást), de ezt sajnos a későbbi PCM sem tudta kivédeni.
A fenti problémával át is lépünk a következő - és tulajdonképpen a számunkra egyedüliként érdekes - fázisba, az RC távirányítók 2.4GHZ-s világába, a mikrohullámú korszakba, ami forradalmasította az adó és a vevő közötti kommunikációt. Mikrohullámnak nevezzük azt a hullámhosszt, amelyek valahová 300 MHZ és 300GHZ közé esnek (leegyszerűsítve a dolgokat). Az előbbiek voltak a keskenysávú adások, míg ez utóbbi a szórt spektrumú (spread spectrum) adás.
Az RC távirányító (adó), a user utasításai alapján rádiófrekvencián parancsot ad a vevőnek (azaz jelen esetben a drónnak). A vevő feldolgozza az információt, és elektronikus jelek formájában továbbítja a szervo motornak, vagy áramköri elemeknek, attól függően, hogy milyen gépet használunk, azok pedig a működéshez szükséges módon – motortípusonként eltérően – továbbítják a jelet, és működtetik a gépet.
Az RC távirányítóknak alapvetően két típus van:
A botos típusú RC távirányító irányító karokkal működik, és középen található az antenna. Ezeket használják leginkább a multirotoros gépekhez, így a drónokhoz. Ez azért van, mert ezek legalább 4 csatornát tudnak kezelni, és ez a minimum, amivel el is tud indulni egy drón.
A 4 alapművelet egy RC távirányítón, ami kell a drónkezeléshez:
Ez a minimális 4 alapfunkció, de van olyan RC távirányító, ami többet is tud. Ilyen lehet például a flip mode, melyben átfordul a drón automatikusan, és újra egyenesbe teszi magát.
Mint említettük a minimum a 4, de ez a legfontosabb része a távirányítónak, így igény szerint kell felmérni hogy mennyi mindent akarunk ráprogamozni. Például repülési módok közti változtatás, kamera, világítás, élesítés stb. Minél több csatornás RC távirányítót veszünk, annál több trükk programozható rá.
Azaz a jel ismétlődésének gyakorisága egységnyi idő alatt. A leggyakoribbak a 2.4 GHZ-es gépek. A legprofibb szakértő felhasználók néha mást használnak, de nem jellemző.
Ez egy kimenő teljesítmény, azaz, hogy milyen nagy a hatótávolság. Nagyon fontos ezt jól megválasztani, hiszen a nagyon nagy hatótávolság például az üzemidő rovására mehet, így fel kell mérni, hogy inkább sokáig akarunk közel drónozni, vagy nagyon messzire repülnénk vele.
Léteznek extra beállítási lehetőségek is. Vannak RC távirányítók, melyek személyre szabhatóak, érdemes átgondolni, hogy süzkségünk van-e erre.
Ezen kívül számos kényelmi funkció létezik még. Létezik olyan, ami profilkezeléssel is ellátott, tehát több beállítást tud tárolni, így ha másik drónt veszünk elő, akkor nem kell újraprogramozni